Román

A középkori bútorok megismeréséhez a várkastélyokban fennmaradt berendezés és a templomi bútorzat ad támpontot. A szobák szűkek, homályosak, a bútorzat durva, kezdetleges. Luxusigények híján vastag padlókból összerótt egyszerű ládákat építenek, amelyeket kovácsoltvassal erősítenek meg. A szakszerűtlen összeépítés vaspántokkal való megerősítésre szorul. Szék csak a családfőt illette meg. A család többi tagja padokon és ládákon pihent. Az ágyak nehézkes, körbefutó ráccsal készültek. Az asztalok lábait esztergályozták. Díszítőelemeik: díszvasalások, kovácsolt szögsorok. A bútor nyers favázát vászonnal, gipsszel és festékkel vonták be. Szeretik az élénk tarka színeket. A román bútorstílusokat általában a helyi hagyományok és a kulturális befolyások határozzák meg.

A középkori bútorok gyakran a népi és hagyományos motívumok feltüntetésével készültek. Az egyszerűség és a funkcionalitás fontosabb volt a kinézetnél, mégis gondot fordítottak bizonyos bútorok díszítésére. A román bútorok jellemzően fából készülnek. A használt faanyag lehet tölgy, dió, bükk vagy más helyi fafajták. A román bútorokon gyakran láthatók finom faragások, díszítések és geometrikus minták. Az esztétika egyszerű, de szép, és hangsúlyt fektet a részletekre. A bútorok színei általában természetes fa árnyalatok, de lehetnek sötétebb dió vagy mahagóni színek is. A román bútorok általában jól szolgálják a funkciójukat, legyen az szék, asztal vagy szekrény. Az esetleges népi és regionális motívumok, például hímzések, a bútorokon is megjelenhetnek. A román bútorok készítése gyakran magában foglalja a kézműves munkát, és az elkészítési folyamat során helyi hagyományokat és technikákat alkalmaznak. A román bútorok stílusában különböző kulturális hatások is megjelenhetnek, különösen azokon a területeken, ahol más kultúrák befolyása is érezhető. Emlékezz arra, hogy a román bútorstílusok változhatnak a terület és az időszak függvényében, és az egyes régiók eltérő sajátosságokkal rendelkezhetnek.